Német forrás: Die SWINDLE von Hun geschichte und Attila=Etzel (in mongol: a Föld ura)

* 451: a "hunok visszaverése"

Az "Olaszország Történelme " szócikk magyarázatábó, TŐLEM! of: Wikipedia

- ez a sommás megállapítás VALÓTLAN,

 a Római Birodalom SOHASEM győzött egy csatában sem a HUNOK fölött!  

Catalaunum 
(valójában Chalon-sur-mére avagy Mauriacum): 

A Nagy Teuderich ÁRULÁSA miatt - a nyugati gót uralkodó hűbérese volt a hun nagykirály Attilának- a gótok megbüntetésére indult háborúba beavatkozott a római Flavius Aetius hadvezér (Magister militum) nagy szövetséges sereget gyűjtve, a római légiókon kívül a frankokat, a burgundokat és a kelta gallokat szövetségbe tömörítette (source of:https://hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_A%C3%ABtius  ), 

Attila (wäsi-goth, ostrogoth, ETZEL ! - ergo az ATTILA, vagy ATILLA nem gót név.....Mundzsuk tanhu aligha nevezte a csecsemő - és II. szülött  - fiát "atyácskának, GÓTUL!
(neve csak Iordanes-nél gót....) Lehet ALTAYI , ÓRTÜRK eredetű is. 
A hunok altayi, ún. OKUT nyelven, proto-türk nyelven beszáéltek, amely az Uralon és a Volgán innen aztán "OGUR" kiejtésű nyelv névvé vált.

Itt azonban a nyelviség mást isa jelöl: az ogur ugyan belső ázsiai, de SCYTHA, azaz indoiráni, mint a szarmata, yazig, alán népek.
  Egy másik elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, 

hogy az „atta” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent

 (de magyarul értelmezve (él - az első élő az Isten), az Atya földi helytartója, tehát Isten Ostora).

Ez a proto-bulgár, ótörök, egyúttal MAGYAR (ONOGUR  és SZABÍR egyesülés) és székely Etel, Etil, Etöl, Ezelekh (200 évvel későbbi germán forrás.)

Ez az ótürk nyelv azonban indoiráni hatásokkal , jövevény-szavakkal bőven megtömött nyelvi "teher".

A türkök NEM VOLTAK MONGOLID NÉP SOHA, csak Dzsingisz után hatott rájuk a TANGUT és több szibériai népelem beolvadása.

Ellenben a mongolok nyelve szibériai jellegű volt, kínai jövevényszavakkal - végső soron azonban a tömeges "tatár" nép az ALTAYI TÜRKÖK egyik nyelvjárását beszéli.

Ultima RATIO: Attila nevének végső forrása alighanem a 

mongol ejen, 

kiejtve edzen – fejedelem – kifejezés. 

Különböző népek képviselőinek hallása szerint lett e 

címből Etele, Etel,Etzel, és végül – a germánok körében – Attila, azaz Atyácska.]


 hűbérésként fogadta Geiserich vandál királyt a seregével, továbbá folyamatosan a hun tümen-ek (hadosztályok) részei voltak az ostrogothok is. 

Ürügyként Honoria római hercegnő, Attila gyerekkoruk óta jegyességének fogságba vetése szolgált. 
A csata az óriási létszámú seregek és a hosszú ideig tartó harc miatt " a népvándorláskor legnagyobb csatája" volt. 

A csata Wikipédián szereplő táblázatban felsorolt seregei MÁS Wiki forrásoktól sokkal alacsonyabban állapítják meg a két sereg létszámát, pl. I. Teuderich serege a róla szóló article-ben 50 ezer fős, nem lehet tehát az egész Aetius -sereg, illetve a hunok és szövetségeseik létszáma 45 ezer illetve 30-50 ezer fős! (source of: https://hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_A%C3%ABtius) Elfogadhatónak vélem Iordanes történrtíró, Crotone püspöke) összesen 500 ezer harcosát, mint a Csata teljes résztvevőinek számát (552-ben, "Romana" c. mű ill. "Getica" c. művei alapján). 

Az sem lehetséges, hogy a BURGUNDOK mindkét oldalon harcoltak volna, 
Fontos azonban , hogy az osztogoth SKÍR király Edekon olyan megbízható szövetséges volt, hogy ő lett Attila Testőrségének parancsnoka. Ez azért fontos, mert ekkor már a hun király udvarában nevelkedett Edekon fia, Odoaker, Róma 476-os MEGSEMMISÍTŐJE. Edekon hunokhoz való viszonyát jól mintázza, hogy másodszülött fiát HUNWULF néven nevezte el. (source of:https://hu.wikipedia.org/wiki/Odoaker) 


Az eredmény MÉGSEM hun vereség lett, hanem a hosszú, véres csata félbeszakadása, egyfajta döntetlen. illetve Aetius ugyan nem tudta a késedelme miatt megakadályozni - a NEM RÓMA(!), - hanem Orléans /AURELIANI város bevételét,azt a párizsi erőd és híd bevétele után Attila megszállta. (Párizs neve akkor LUTETIA volt.) (Source of: https://hu.wikipedia.org/wiki/Catalaunumi_csata) 

 Az óriási létszámú hadseregek (Iordanes: Romana) délen egészen Troyes-ig (latin: Tricassis város) harcoltak egyfolytában, (source of: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A2lons-en-Champagne) s a "döntő" Chalon-sur-merne-i (Catalaunum? Mauriacum?) ütközet után a hun hódítók rendezett állapotban, hadrafoghatóan elvonultak. 


Nagy Teuderich nyugati gót király a csatában meghalt. Ez is relativizálja a római-gót "győzelem" állítását. 

A következő évben, 552-ben  Attila és a hunok teljesen megsemmisítették Itáliát, a városokat és falvakat, Róma ostroma idején azonban pestisjárvány tört ki mindkét oldalon, és Attila visszavonult. Ez is relativizálja a "catalaunumi" római győzelmet. (Source of: https://hu.wikipedia.org/wiki/Flavius_A%C3%ABtius) 


ÖSSZESSÉGÉBEN RÖGZÍTENEM KELL, hogy a SZÓCIKK NÉMET SZERKESZTÉSŰ, és a rájuk jellemző nagyképű elfogultságot mutatja. Ezért szükséges MAGYAR szócikk megalkotása, vagy komoly tudományos vita! Szörnyűűűű........