Magyarok, Férfiak és Asszonyok, a "kötöny" az egy - bár ogur-türk - ruhadarab: Khut Ten kun vezér neve magyarul

KHUTEN - írja Kézai Simon.

Kötöny - mondja erre a Yilandzsik kun törzs harkája (vezére) nevére az általuk hozott ö-ző "kiskun" nyelvjárás miatt a magyar tudatlan és magyar értelmet a névnek kereső, "magyarázó"
ogur-szabir-paleoszibériai onogur mixtúra nyelve.

A "kötöny" az egy női ruhadarab.

A kun harkát Khut (kunyhó) - ten (bőr) néven nevezték, azaz BŐRKUNYHÓ volt a neve, nyilván előkelő sátor, vagy - ahogy a magyarban is - utalás a törzsben elfoglalt helyére. Vö. pl. "palatinus".
A bőrkunyhó lakója.

A másik tévedés: Khut ten ( a türk népeknél nincs kettős kiejtésű mássalhangzó, így Kuten-nek ejtették,)
nem a HARKA címet viselte, s nem is viselhette volna, mert a Harka az ogur (magyar, óbolgár, csuvas, besenyő, HUN ) nyelvű szó, 3. fővezér,  - hanem, mint a Balhas-tótól Moldváig és a Havasalföldig, meg a Mazuri -tavakig terjedő Kun Birodalom KAGÁNJA, isztanbuli barátaim szerint "szultánja", de ez meg a későbbi belső-mongol és turkesztáni törökben nem használt cím, tehát marad a KAGÁN uralkodói cím.

A Yilandzsik egy maradék nép volt egyetlen törzsben, velük jött be "Kötöny".

Történt ugyanis, hogy a számunkra"Levédiának" nevezett Azovi-tenger környéki mocsarak és a "Khalka" (ma Kalcsik) folyó mentén a lendületes Szübötey "marsall", seregvezér Dzsebe tegin ( Dzsingisz fia) csapataival együtt egyes források szerint 1223-ban, orosz krónikák (hitelesebb) 1231-ben a Kötöny vezette nagyszámú kun sereget és az őket elbizakodottan támogató dél-orosz sereg  (kijevi Rusz - Misztiszláv /Khuten veje/ fejedelem és vele Jurij, Szuzdal városállam hercege) súlyos vereséget szenvedett.

Ezután Kijevet elfoglalták a mongolok vezette kipcsak seregek (akiket tatárnak neveztek el az írásokban, de a ta-ta nép egy dél-szibériai népecske volt, "R"-türk képzővel ellátott néven, pl. a kereit törzs az Altay-hegységben, s ha végig nézünk a történelmen Belső-Ázsiában, a dzsungárok, kipcsakok, ujgurok, kymekek, bulgártörökök, egy esetben még a lázongó cseremiszek is mind TATÁRNAK vannak nyilvánítva az orosz krónikákban; a magyarok a SAJÁT ősi fajtásukat meg összefoglalóan Török-Tatár népeknek nevezték.....),
a kunok északabbra lévő része is kevés ellenállást tudott kifejteni az ÉDES TESTVÉRÜK "tatár" kipcsak nyelvű, később nogay-nak is nevezett seregei ellen, a rasszban eltérő, tangut gyökerű MONGOLOK vezette hadnép ellen,
és lettek a kelet-lengyelországi "mazurkák" és Pripjaty -mocsarak "polovecei", akik újabb fordulattal a magyar Felvidék középső részeire betelepedési engedélyt kaptak, de már elszlávosodva és privilégiumok nélkül, paraszti sorban. Ld. palócok.

Az 1246 évi, Khuten híján már Burcsoglu (ma Börcsök és Burcsa családnevek) kagán vezette 6 kun törzs ugyanaz a nép volt, mint a kiskun, csupán letelepedésük a Doboka nembéli szállásterületekre történt, Ceglédtől Püspökladányig, Alattyántól Törtelig. (Törtel kun tárkán volt a gyilkosa IV. (Kun) Lászlónak, aki a királyt három kun szeretője rendszeres meglátogatásait felhasználva, a későbbi zempléni kiskirály Borsa Kopasz magyar hadúr bérgyilkosaként ölte meg.)

Kun Lászlóról számos írott forrás van, továbbá egy Szörényi rockopera is.

IV. László FÉLIG KUN VOLT, mert a hosszú ideig élt és uralkodott IV. Béla - a második államszervezőnk - a Moldva és Havasalföld kun uralma FELETTI  "Cumania királyaként" 1260-ban István fia számára egy nyugati kun vezér lányát, a keresztségben "Erzsébetet" adta nőül, -  ebből a nászból 1262-ben született IV. László. Ő - miután apja , V. István rövid uralkodása a hadurak anarchiájába fulladt és a király elhunyt,  - 1272-ben, 10 évesen lett Magyarország (és Cumania) Királya.